Név : Keleti főcsatorna

Székhely : Hajdú-Bihar Megyei Horgászszervezetek Szövetsége

Kapcsolat : 4024 Debrecen, Blaháné u. 4

Telefon : 52 –456-714

E-mail : mohoszdb@t-online.hu

Víz típus : Csatorna

Terület (ha) : 227 (98km hosszú)

Átlagmélység : 3-4 méter

Halak : 42 faj

Fenékviszonyok : Agyagos

Szabályok : OHR

A Keleti főcsatorna a Tiszántúl vízellátási problémáira létrehozott mesterséges csatorna. Tervei már a 1830-as években elkészültek, de teljes hosszának átadására 1956-ban került sor. Vizét, a Tiszalöki duzzasztómű hatására a Tiszából gravitációsan nyeri.  A csatorna kiemelt fontosságú ivóvíz bázisok közé tartozik, innen kapja ivóvízét Debrecen és néhány környékbeli település. Emellett öntözést és ipari-víz ellátási funkciókat is betölt.

A Tisza közelségének köszönhetően körülbelül 42 halfaj él vízben. (csuka, amur, ponty, harcsa, süllő, balin, törpe harcsa, márna, compó, busa, bodorka, ezüstkárász, dévérkeszeg, kősüllő stb…). A horgászhelyek a települések közelében lévő hidak melletti lejárókon közelíthetőek meg.

Az ország egyik legnagyobb csatornája, vízhozama különösen a nyári időszakban jelentős, számos halastó létesült mellette. A víz alapvetően szelíden folyik, ilyenkor az ideális a finom szerelékes úsztatáshoz. Nyáron erősebb a sodrás, ekkor már nehezebb szerelékkel érdemes próbálkozni, vagy fel kell keresni a “csendesebb” szakaszokat, a nádöblök szélét. A víz nyáron az algavirágzásnak és a nyárfák virágzásának köszönhetően koszos. Ezentúl, a Tisza áradásaikor is zavaros, hordalékos a víz. Mivel elég sok üdülőövezet létesült a csatorna mentén, ezért a kerttulajdonosok “tudatlansága” is sokszor bosszantja a horgászokat. Pl: A nád levágása és vízrebocsátása akadályozhatja a horgászatot.

A Keleti-főcsatorna jelentősége napjainkban:

•  Az 1956. július 14-i átadást követően az alábbi említésre méltó fejlesztések történtek a főcsatornához kapcsolódó területek vonatkozásában.

• Az 1960-as évek közepétől megépültek a Nagyhegyesi, a Hajdúszováti és Hajdúnánási esőztető öntözőfürtök, amelyek összességében 6 ezer hektár terület öntözését tette lehetővé.

• Ugyanebben az időszakban (az 1960-as évek elején) épült ki a K-V tározó-rendszer Balmazújváros és Hajdúböszörmény térségében 1050 hektáron, amelyen 14 millió hasznosítható vízkészlet helyezhető el. Ennek másodlagos hasznosítása jelenleg is halászati célú, de szükség esetén, belvíztározási célokat is szolgál.

• Az 1976-ban kezdődött és 1981-ben fejeződött be a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) fejlesztési munkája, amelynek keretében a megépült közel 7 km-es nyomóvezeték, a „Macsi-Balcsi”, és a Látóképi tározó. Ezek biztosítják a mintegy 30 ezer hektáros terület elvi öntözési lehetőségét a Hajdúhátságon. Sajnos a rendszer teljes kiépítése nem történt meg. Ehhez a programhoz csatlakozik a Debrecen térségi CIVAQUA program, amelynek keretében az elkövetkezendő években a nyomóvezeték tovább építésével, összekötő csatornák és tározók megvalósításával a kitűzött célok szerint.

- 30 ezer hektár öntözésfejlesztési lehetőség valósul meg,

- a Debrecen környéki jóléti tavak (Fancsikai tó) vízellátása megoldódik,

- a Nagyerdő vízutánpótlása fokozatosan megvalósul,

- Debrecen mikroklímája javul,

- A Tócó és Kondoros vízminősége fokozatosan szintén javul,

- Sportolásra alkalmas kajak-kenu pálya épül meg a Vekeri-tónál,

- Újabb belterületi jóléti tározó létesül.

Ez a fejlesztési terv az EU források bevonásával nagyprojekt keretében várhatóan 2008-2013 között valósul meg.

A Keleti-főcsatorna alapvető funkcióit a továbbiakban is a hatásterületén végrehajtandó:

• öntözési,

• halastavi,

• iparivíz-ellátási,

• ökológiai célú vízpótlási és

• kommunális vízellátási feladatok teszik ki,

ami összességében éves viszonylatban 200 millió m3 vízfelhasználást jelent.
A Keleti-főcsatorna jelentősége a Körös-völgy szempontjából is kiemelt, mivel a főcsatorna a fürt-csatornák, valamint vízszállító belvízcsatornák segítségével a Hortobágy, Hortobágy-Berettyó vízleadó útvonalon, valamint a Keleti-főcsatorna Bakonszeg, Kálló-Berettyó Hármas-Körös vízleadó útvonalon évi 300-400 millió m3 vízforgalom történik. A Keleti-főcsatorna ezen túlmenően a horgászati hasznosítása kapcsán, valamint a töltések menti hétvégi telkek révén további jóléti szerepet is betölt.

Az elkövetkezendő időszak fejlesztési feladatai keretében az 50 éves rendszer vízszinttartó műtárgyainak felújítása, egyes szakaszainak rekonstrukciója, illetve a KFCS töltéseken kialakítandó kerékpárút megvalósításai azok a célok, amelyekhez szintén EU-s forrásokat kívánunk igénybe venni.

Térkép: (33-as főút)

Térkép: (35-ös főút)

Térkép: (4-es főút)