Manapság minden bojlihorgász számára természetes, hogy bemegy egy horgászboltba és ott különféle PVA-ból készült zacskókat, hálókat és zsinórokat tud vásárolni. Sokan nem is tudják, hogy bő egy évtizeddel ezelőtt a nevesebb angol bojlihorgászok a legnagyobb titokban tartották a PVA eszközök használatát. Hogy miért?
A PVA hálókkal, zsinórokkal és zacskókkal közvetlenül a horog közelébe tudjuk juttatni a szemes etetőanyagokat, bojlikat, pelleteket és így a halakat is a horog közvetlen közelébe csábíthatjuk. A PVA eszközökkel akkor is tudjuk koncentrálni az etetést, amikor egy vízen nincsen csónakunk, vagy a helyi szabályok szerint nem tudunk csónakot használni.

PVA zsinór: a legegyszerűbben és leggyorsabban PVA zsinórral tudunk a csali mellé néhány bojlit eljuttatni. A bojlikat fúrjuk ki egy bojlifúróval, vagy ha puhább állagúak, akkor simán szúrjuk át őket és húzzuk át rajtuk a PVA zsinórt. Egyszerre 4-5 szem bojlinál többet ne fűzzünk fel a zsinórra, mert a dobásnál túlterhelhetjük horgászbotunkat. A zsinórból képezzünk egy kört, és úgy kössük azt horog öblébe, vagy az ólom mellé. A módszer előnye, hogy az egész bojlik mellett törött bojlikat és a szögletesebb chunks-ot is a horog köré juttathatunk. Ez egy dobócsővel vagy csúzlival nem lehetséges. Nagy hátrány, hogy a horog alatt libegő nagy csomó bojli jelentősen csökkenti a dobótávolságot.

A PVA zsinóroknál többféle változatból választhatunk. Léteznek olcsóbb monofil PVA zsinórok, melyek már néhány csepp víz, de akár az éjszakai pára hatására is elkezdenek oldódni. Bosszantó, ha az akkurátusan felfűzött bojlik a dobás közben leszakadnak, és a tó egy más pontján csapódnak be, mint az ólmunk és csalink. A komolyabb bojlis szerelékeket készítő cégek ezért kitalálták a fél perces PVA zsinórokat, melyek 20 fokos vízben kb. fél perc alatt oldódnak fel. Ezek a zsinórok inkább a fonott zsinórokhoz hasonlítanak, mert több vékony PVA szálat szőnek össze. Ha egy szál elolvad, akkor ott van még másik száz.

PVA háló: A jól összeállított PVA háló szinte nem is akadályozza az embert a dobásban és a hálóba már nem csak bojlit, hanem pelletet, speciális method etetőanyagot, magokat és más finomságokat tehetünk. Ha igazán fogós etetést akarunk létrehozni, akkor akár be is dippelhetjük előre az etetésre szánt anyagokat, hiszen az olaj alapú aromák és dip-ek nem oldják fel a PVA háló anyagát. A PVA háló használata gyerekjáték, ha a megfelelő eszközöket használjuk. Első lépésként húzzunk fel kb 15-20 cm PVA hálót a tölcsérre vagy a csőre, majd ezeken keresztül vezessük át a teljes szereléket. Egyszerűen tömjük meg a hálót mindenféle finomsággal. Arra vigyázzunk, hogy a háló viszonylag áramvonalas maradjon. Inkább hosszú, de keskenyebb formát alakítsunk ki! Húzzuk ki a tölcsért és felül is kössük meg a hálót. Ha jól csináltuk, akkor az ólom valahol a megtömött háló mélyén van. A horgot akasszuk bele valahová a hálóba, vagy kössük egy PVA szalaggal vagy PVA zsinórral a gubancgátló csőhöz. Így elkerülhetjük, hogy az előke felcsavarodjon a gubancgátlóra.

Aromával, dip-el vagy speciális anyagokkal öntözzük meg a PVA hálót. Én a Starbaits CSL folyadékát használom és jó vastagon megöntözöm a hálóban lévő nedvszívó pelletet. Mindenképpen érdemes valamilyen olajos anyaggal kezelni a bojlikat, magokat, pelleteket, mert ha a PVA háló elolvad, az olaj miatt az etetőanyagok szinte felrobbannak a víz alatt. (Az olaj a felszín felé tör és az aromákat a teljes vízoszlop magasságában szétszórja.)

Ezzel a módszerrel a dobótávolság szinte semmit sem csökken. Arra vigyázzunk, hogy ha egy kisebb dobósúlyú bottal horgászunk, akkor ne nagyon tömjük meg a hálót, vagy az ólom súlyából vegyünk vissza. Ha eredetileg 100-as ólommal dobáltunk, akkor elég lesz a 60-70-es, és a felszabaduló hasznos terhet bojlival és más anyagokkal pótolhatjuk. Ne féljünk tőle, hogy a hal nem fog megakadni, mert egy 60-as ólom bőven elég az önakasztáshoz. Másik módszer, hogy a PVA zacskót nem az ólom körül töltjük meg, hanem egy jól megtömött hurkát készítünk pelletből és/vagy magokból és ezt kötjük az előke végére.

A harmadik módszer, ha a tölcsérre felhúzott PVA hálót jól megtömjük és tömörítjük, majd mielőtt befejeznénk a műveletet, a horgot és a bojlit belevezetjük a hálóba, majd tovább tömjük az anyagokat. Így a horgot körülbástyázzuk etetőanyaggal, majd a végén egy PVA szalaggal vagy zsinórral megkötjük a háló felső részét. Ezzel a módszerrel a dobótávolságunk valamelyest csökken, hiszen a nehéz PVA háló a horogelőke végén fityeg, de az előkénk biztosan nem fog felakadni.

PVA zacskó: PVA zacskót akkor érdemes használnunk, ha lehetőségünk van a behordásra. Sokan csak leteszik a bójára a szereléket és szórnak rá néhány bojlit, és már eveznek is ki a partra. Ha a pontyok, amúrok számára vonzó aromákat és olajokat akarunk a horog köré juttatni, akkor a PVA zacskó lesz az ideális megoldás. A PVA zacskóba főleg olaj alapú aroma készítményeket tegyünk. Jó megoldás, ha a bojlikat előre bedipeljük, és a zacskóba a saját dipjéből öntünk rá egy keveset. Nem kell félnünk attól, hogy a zacskó elolvad, hiszen az csak vízzel lép reakcióba.

Akár PVA zsinórral, hálóval, vagy zacskóval etetünk, a bedobás után ne emeljük el a fenéktől az ólmunkat, mert így elvonszolhatjuk a csalit az etetés közeléből.